A képen Szent István király lovasszobra látható.
A szobor felállításának gondolatát 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először. Gyűjtést indítottak, a mozgalom azonban megszakadt. Az állam 1896. VIII.tc.-ben a miniszterelnököt bízta meg a szobor állami költségen történő felállításával. Építész Schulek Frigyes volt, aki a talapzatot is tervezte. A szobor Stróbl Alajos alkotása, melyen a mester 10 évig dolgozott. Talpazat 540 cm magas, a lovon ülő bronz főalak 400 cm. Szent István fején a koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős kereszttel, gazdagon feldíszített lovon ül.
A szobor kivitelezése 1898-ban kezdődött és 1901. október 22-én mutatta be a szobrász a bíráló bizottságnak. Ezt megfelelőnek találták és ez alapján készítette el a mester a teljes méretű alkotást, amit az Országos Képzőművészeti Tanács kijelölt szakemberei megtekintettek és néhány változást javasoltak. Többek között azt, hogy Szent István fején a Szent Korona legyen és a kezében lándzsát tartson. Ez utóbbit azonban többek között az uralkodó kérésre cserélte vissza a szobrász a kettős keresztre.
Strobl életművében fontos szerepet töltött be a Szent István király lovas emlékműve. Ez volt az első jelentős történelmi emlékszobor-megbízás, amit elnyert. Ugyanakkor a feladat nem kis alkotói válságot okozott a művésznek.
Egy írásából: "...addig nem fogtok engem látni (t.i. amíg meg nem oldja...), nagyon fel vagyok izgatva, egészen el vagyok veszve és a feladat mind mostanáig nagyon rosszul megy nekem, nagyon rosszul...".
Máshol: "...a munka nem akar előrehaladni. az akadályok, amiket vállaltam óriásiak és vagy győztesen kerülök ki a harcból... vagy kétségbeesem és akkor elveszem."
Megint máshol: "...titokzatos erő láncol engem az én királyomhoz".
Kellemes időtöltést kívánunk a mai ünnephez, és aki teheti tekintse meg élőben is a szobrot!