LÁNG MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TÖRTÉNETE RÖVIDEN
A Láng Művelődési Központ 2023-ban ünnepeli fennállásának 84. évfordulóját.
Láng László 1868-ban nyitotta meg gépjavító műhelyét a Váci körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton ahol eleinte 8-10, majd később 60 fővel dolgozott. A műhely rövidesen szűknek bizonyult, és ezért 1873-ban átköltözött a Váci útra. Kezdetben a fő profil a gőzgépgyártás lett, majd kibővült és vasöntöde is épült hozzá, ahol a magyar vasművek és bányák részére nagy erőgépek készültek. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng Gépgyár fedezte. Érdekesség, hogy az 1896-ban megnyitott budapesti földalatti generátorainak meghajtó gőzgépét is a Láng Gépgyár készítette. A 20. század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat. A családi vállalatot 1911-ben az időközben főtulajdonossá vált Magyar Általános Hitelbank "Láng László Gépgyár Rt." néven részvénytársasággá alakította, s a vállalat egynegyedét birtokolta. Majd 1915-ben egyesült a Hazai Gépgyár Rt.-vel (korábban Eisele-gyár). Akkoriban unikumnak számított, hogy az első világháború után több ízben is kereskedelmi kapcsolatba került a Szovjetunióval. Profilja kibővült: cukor-, szesz- és vegyipari berendezéseket, szivattyúkat, ipari centrifugákat gyártottak a hagyományos termékek - gőzgép, gőzturbina, dízel- és gázmotor, bányaüzemi szállítógépek, légsűrítők, dugattyús és vákuumszivattyúk, centrifugák, nyomdagépek - mellett.
A gyárat 1948-ban államosították, majd a cég fő profilja az energetikai gépgyártás lett, s az országos termelés egyharmadát állították elő. A hazai villamos erőművekben többnyire a Láng által gyártott turbinák dolgoztak. A cég jelentős részben exportra dolgozott: gőzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények kerültek külföldre. A nyolcvanas években a hazai beruházások erőteljesen visszaestek, s a Láng Gépgyár teljesítménye - részben a szűkös megrendelések, részben az elavult technológiák miatt - drámaian visszaesett, foglalkoztatottjainak száma csökkent, pénzügyi helyzete megrendült. 1987-ben a vállalat kényszerszanálás útján próbált talpra állni. 1990-ben az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég bevonásával megalakult az "ABB-Láng Kft.", amelyben a részvények 75 százalékát az ABB szerezte meg. A dolgozói létszám további drasztikus csökkentésével, az ABB-megrendelések egy részének az új leányvállalathoz történő átirányításával az ABB-Láng Kft. nyereségessé vált. 2000 közepe óta - az ABB és az francia Alstom Power fúzióját követően - a cég új néven "Alstom Power Hungária Rt." működött tovább.
A Láng Művelődési Központ létrejötte a gyáralapító Láng László fiának, Láng Gusztávnak köszönhető. A Láng-család folyamatosan nagy hangsúlyt fektetett a dolgozói szociális és kulturális ellátásnak támogatására, és mecénásai voltak a környék iskoláinak is. Elődje a Láng Kultúrház a Láng Gépgyár sportköréhez kötődően indult a harmincas évek végén az 1929-ben alakult Tisztviselői Dalkörrel, a biliárd-, turista-, fotó-, bridzs- és műkedvelő-szakosztállyal. A művelődési otthonok alapításával - 1949. augusztus 20-tól - a Láng Kultúrház művelődési otthon lett. A meglévő amatőr művészeti csoportok (szimfonikus zenekar, dalárda, színjátszó kör) mellett újak is alakultak, például fúvószenekar, néptánc- és bábcsoport. Megszervezték a Dolgozók Általános Iskoláját, s különböző szakmai tanfolyamokat is indítottak.
A kibővült tevékenységi kör és az ezzel járó nagyobb résztvevői létszám miatt, a meglévő eredeti épület kicsinek bizonyult, így 1968-ban – a SZOT, a Vasas Szakszervezet és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával – Tokár György Ybl-díjas építész tervei alapján átépítették a művelődési házat. Ennek költsége akkor 20 millió forint volt. Az újjáépített Láng Művelődési Központot 1970. január 14-én adták át. Az intézmény fenntartója a Láng Gépgyár volt, működtetője a szakszervezeti bizottság. Továbbra is lényeges szerepet töltött be a gyár dolgozóinak tanulásában, művelődésében, szórakozásában. Ugyanakkor kifelé is nyitott filmklubokkal, színházi előadásokkal, vasárnapi matinékkal, könyvtár- és hírlapolvasó szolgáltatással. A magyar eszperantisták székhelye is itt volt. Országos hírű volt a vasútmodellező klubja. Mindig feladatának tekintette az öntevékeny művészeti csoportok felkarolását. Bevételeinek háromnegyed részét saját forrásból teremtette meg. A hetvenes években tovább erősítette az Intézmény legendáját, hogy helyet adott rock- és beatzenekaroknak. A „Lánghoz” kötődött a Hungária és az M7-es együttes. Az utóbbi a Gemini, Metro, Hungária kivált tagjaiból szerveződött. Évekig a Láng Művelődési Központ aulájában tartották a lottósorsolásokat is, aminek emlékére mai napig megőrizték a majdnem 1 méter átmérőjű régi totó-lottó szimbólumokat az Előcsarnokban. A művelődési központ a 80-as évek közepéig tevékenységét folyamatosan kibővítve követte alapítói hagyományait a kultúra mind szélesebb körben való terjesztésével, illetve az iskolák támogatásával.
1986-ban a Láng Gépgyár árusítani kezdte a Láng Művelődési Központ épületét, amely folyamat 10 éven keresztül tartott. Ez idő alatt a kultúrházat használó civilszervezetek és magánszemélyek - 1993 decemberében - megalakították az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesületet (rövidített neve Láng Művelődési Központ) az intézmény önálló jogi személyiségű fenntartója és működtetőjeként. Az egyesületet a Fővárosi Bíróság 5892 sorszám alatt 1994. január 1-el a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bevezette, majd 1998. január 1-től kiemelkedően közhasznú, 2015-től közhasznú szervezetnek minősítette. Az egyesület tagsága jelenleg meghaladja az 1000 főt, ebből 9 jogi személyiségű tag, 7 jogi személyiség nélküli tag és 20 magánszemély.
Az ingatlan végleges sorsa csak 1997 márciusában dőlt el, amikor a Fővárosi és a XIII. Kerületi Önkormányzat a Láng Gépgyártól közösen megvásárolta az ingatlant, majd 1997. szeptember 17-én a közöttük létrejött megállapodás értelmében a művelődési központ épülete az alatta lévő telekkel egyetemben a XIII. Kerületi Önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. Az önkormányzat képviselőtestülete határozata alapján 1997. október 16-án üzemeltetési szerződést kötött az egyesülettel, amelynek értelmében az épület továbbra is a Láng Művelődési Központ tevékenységének színteréül szolgál. Cserébe az egyesület közművelődési megállapodásban rögzített kerületi közművelődési feladatokat is ellát.
Hosszú évek tartalmas és sokoldalú kulturális-közösségi munkájának köszönhetően 2017-re az épület ismételten megérett egy felújításra, átalakításra. A beruházásra a XIII. Kerületi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot fordított. Az építészek szakmai álláspontja szerint a „Láng” építészetileg és jellegzetes belsőépítészeti megoldásaival olyan értéket képvisel, amelyet érdemes volt a felújítás során megmenteni. Ennek megfelelően átörökítették az épület bizonyos építészeti értékeit, miközben energetikai szempontból, gépészetileg és egyéb belsőépítészeti dolgokban is teljesen korszerű lett az épület. Azt is figyelembe vették, hogy az évtizedek alatt jelentősen megváltoztak egy ilyen óriási művelődési-kulturális centrum funkcionális igényei. A tervezők modernizálták a Láng Művelődési Központot, de meghagyták az épület „retro” jellegét, hangulatát. A Láng Művelődési Központ és annak elődei mindig meghatározó szerepet töltöttek be a XIII. kerület kulturális, civil életében. Ma sincs másként – immáron egy különlegesen felújított épületben, a Rozsnyay utcában.
Mintegy 2500 m2-en valósult meg az épület teljes rekonstrukciója a 30-as években épült épületrész teljes bontásával, és a meglévővel közel azonos kontúrban egy teljes mértékben alápincézett (pince, földszint, egy emelet) új épületrész építésével. A Központ teljes energetikai korszerűsítéssel, vadonatúj épületgépészeti-épületvillamossági rendszerekkel került átadásra. Az épület immáron új akadálymentes lifttel is rendelkezik. A színházterem a legmodernebb digitális hang- és fénytechnikai eszközökkel készült, a beépített berendezések a színházi előadások, koncertek és a konferenciák eltérő igényeit is képesek kiszolgálni. Az Év Homlokzata 2018 pályázat zsűrije különdíjjal tüntette ki a Láng Művelődési Központ energetikai felújítását. A kivitelezés közbeszerzési eljárás keretében 2017. január 2-án kezdődött, és 2018 nyarán fejeződött be. A felújított Láng Művelődési Központ átadó ünnepségén (2018. szeptember 7-én) dr. Tóth József polgármester a következőt mondta: "Megőriztük a múlt értékeit, és hozzájuk illesztettük a 21. századi technológiát", majd ünnepi beszéde végén jelképesen átadta a „Láng” kulcsát a Láng Művelődési Központ igazgatójának, Décsiné Viszmeg Ágotának és a Közművelődési Egyesület társadalmi elnökének, Veisse Istvánnak.
KÜLDETÉSÜNK
Civil szervezet a közművelődés és a civilség szolgálatában.
Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása; hagyományápolás; művelődő közösségek tevékenységének támogatása.
Az egyesület a társadalom fontos részének tekinti az önszerveződő lakossági közösségeket, civil szervezeteket. Tiszteletben tartja azok önállóságát, és meghatározott támogatási formák, tanácsadások és képzések útján segíti a tevékenységüket, lehetőségeihez mérten otthont ad a működésükhöz.
Az egyesület vezetősége fontosnak tarja a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Ennek keretében együttműködünk a határon túli magyar civil szervezetekkel, művelődő közösségeink folyamatosan részt vesznek más európai uniós tagállamok rendezvényein, nyári fesztiváljain, illetve mi is szívesen fogadjuk más országok civil szervezeteit rendezvényeinken.
Az egyesület alapszabálya szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független.